<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar.g?targetBlogID\x3d1422577895894637477\x26blogName\x3dMy+Secret+Diary\x26publishMode\x3dPUBLISH_MODE_BLOGSPOT\x26navbarType\x3dBLACK\x26layoutType\x3dCLASSIC\x26searchRoot\x3dhttps://valtozasszale.blogspot.com/search\x26blogLocale\x3dhu\x26v\x3d2\x26homepageUrl\x3dhttp://valtozasszale.blogspot.com/\x26vt\x3d-7681509047398325672', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>
konichiwa~

SZIASZTOK! A BLOGOM AZ ÉLETEMET MUTATJA BE, HOGY MILYENEK A MINDENNAPJAIM, AZ ÉLMÉNYEIM ÉS,HOGY AZ ÁTLAGOS EMBEREK ÉLETE IS SZÉP :) - CHUU: REI-CHAN^^

: Hungary, Ecseg .
+ follow | Email | twitter

Friends:

chitchat:



recent update :
Érezted?
written on 2015. január 10., szombat @ 12:42 ?

Érezted az, mikor minden napod ugyan olyan és semmi, nincs ami egy kicsit is feldobná? Egy találka, egy vicces pillanat, egy üzent attól, akit szeretsz vagy pusztán egy ölelés a legjobb barátodtól. Ez akkor a legrosszabb mikor egy fantasztikus szünet után mégy vissza az iskolában azzal a tudattal, hogy egész szabadságod alatt egy szót sem tanultál s már csak két hét van a félévig. Elkezdesz tanulni, hogy mentsed, ami menthető. Meglegyen a hármas mindenből minimum, vagy a kettes hogy el tudj menni, bulizni. Mikor akad egy lehetőséged arra, hogy végre kikapcsolódj a szombati suli előtt, rájössz, hogy egyedül vagy, mert ha a párod nem tud jönni, akkor ki sem hívnak és következő nap mikor megint mehetnéked van, akkor a másik fél nem megy ki.

Érezted azt, hogy a sok buszút kikészít? Felkelsz reggel hat előtt és valamikor késő délután érsz haza, ami lehet, hogy az estébe nyúlik egy-két nap. Ilyenkor már erőd sincs ahhoz, hogy nekiülj tanulni, vagy ha mégis akkor tuti, hogy nem lesz időd magadra és a következő nap nagyon fárad, leszel. Ez egyre csak gyűlik, és gyűlik még végül az előbb említett időszakban egy sírás formájában jön ki rajtad és ne csak otthon, hanem az osztályodban ahol akadnak olyan személye, akik vagy azért poénodnak, mert fel akarnak vidítani vagy pedig azért, hogy egy jót szórakozzanak a szenvedéseden.

Érezted azt, hogy az anyai, apai ölelés már nem elég arra, hogy feltöltődj egy kicsit és úgy erőt kapj folytatni az abbahagyott munkát? Csak két személy tudná neked ezt megadni, de ők messze vannak tőled és 100% hogy nem is találkozol velük. Hiányoznak, de nem tudsz választani, hogy melyikkel lennél szívesebben. A legjobb barátnőddel vagy a szerelmeddel.

Érezted azt, hogy az a személy, akit lassan 13 éve ismersz nincs veled. Aki mindent tud rólad és egyetlen mozdulatával, megnyilvánulásával fel tud vidítani még akkor is mikor a bánatod a legnagyobb és könnyeidtől nem látsz semmit. Akivel egy hangon pendültök és ugyan azt a zenét akartátok megmutatni egymásnak. Aki őszintén megmondja neked, ha valamit elbaszál. Akinek mindent elmondhatsz, még ha ciki is. Aki olyanokat tud, amit a családod sem.

Érezted azt, hogy egy jól sikerült szilveszter után egy hétig nem láttad kedvesed és a hiánya már akkora hogy a tőle kapott plüss nem elég? Mikor meglátod, a nyakába ugrasz olyan erővel hogy a gravitáció majdnem a földre ragaszt titeket. Mikor egy hosszú ölelés után égő csókot váltotok egymással. És nem számít, hogy hideg van, mert érte kibírod. Még akkor is, ha egy benti papucs és csak egy vékony zokni van a lábadon és lábujjaid szétfagynak, de csak mosolyogsz, mert láthatod.

Érezted azt, hogy van egy testvéred, akivel mindig kivételeznek és te csak a második vagy? Ő az első és mikor téged dicsérnek akkor az első gondolatod: „Ez az!” . Mikor egyedül méz valahova akkor magadnak kell megcsinálnod a szendvicseidet, összeszedned a cuccodat és egyéb apróság, de mikor már ő is meg veled akkor fel van valaki, hogy segítsen neki felvenni a kabátot és a táskát a hátára. Azért kel fel hogy megcsinálja az aznapi kajáját és a tiedet is csak azért csinálja meg, mert éppen elő van szedve hozzá a cucc. Mikor minden róla szól. Még akkor is mikor távol voltál otthonról pár napig és az autóban is róla áradoznak, tőled pedig meg sem kérdik, hogy: „Milyen volt?”. Ő ülhet a gépnél és játszhat, te neked meg ki kell takarítani a folyosót, miután hazahívtak a barátaid mellől.

Én mindet éreztem már! És mindet nagyjából egy hét alatt. Vége a szünetnek és minden a nyakamba zúdult. Sírtam a semmin nagyjából ötször a héten és maradtam egyedül mikor kellet volna valaki, akinek elmondhatom minden bajomat. Anya és apa ölelése nem volt elég ahhoz, hogy folytassam a tanulást, de mégis így tettem, mert kellet a jobb jegy. Korán kelek, későn érek haza és az energiám ilyenkor már elfogy, de előveszem a könyvet és szívom magamba a tudást, hogy jövő héten együtt legyek vele, mert akkor lesz az egy hónapod fordulótok. De közben sajnálom azt, hogy most nem lehetek a Legjobb Barátnőmmel, mert: „Tanulnod kell, nem mehetsz!”. A másik LB-m meg nem hajlandó semmit közölni velem, és ha kérdezem, akkor is csak a pár szót kapok. Semmi szmájli, holott mindig ír.

MIÉRT ÉN MARADOK EGYEDÜL MINDIG?

0 comment[s] | back to top






© 2012 - Layout created by Afeeqah.
Do you know ? Honesty is the best policy in life